Íme, a termálvíz csodás élete a medencén kívül

Ötszáznál is több fürdőt és mintegy 3500 meleg vizű kutat tartanak számon Magyarországon. Amit viszont kevesen tudnak, hogy ezzel a meleg vízzel nem csak a fürdőmedencéket lehet megtölteni, hanem biztonságos és olcsó energiaforrást is biztosíthat.

Még az átlagosnál is vékonyabb, 30-35 kilométer helyett mindössze 24-26 kilométer vastag szilárd kéreg választja el Földünk felszínét az izzó magmától itt a Kárpát-medencében. Úgy is mondhatnánk, egy termál tenger felett élünk - vág bele az itthon.hu-nak Professzor dr. Fejér László, a téma szakértője, az izgalmas geológiai tényáradatba. De miért is fontos ez a termálvíz szempontjából?

A szilárd kéreg alatt forró lávából áll a bolygó, s ezen "úszkálnak" a szilárd kéreg lemezei. Néha összeütköznek, akkor földrengés kerekedik, máskor pedig a rétegek közé szorult víz tör elő - például gejzírek formájában vagy termálvízként a rétegek törései, mikrotörések közül. Magyarország különösen jó helyzetben van, nem csak vékonyabb itt a Föld szilárd rétege (azaz könnyebben elérhető fúrással termálvíz), de két markáns törésvonal is átszeli a Kárpát-medencét.

A Pelso az Isztriai-félszigettől a Balaton vonalán elfordulva fut át a fővároson egészen a Magas-Tátrában található Lomnici-csúcsig. Ezt keresztezi épp Budapestnél egy mikrotörés, a Duna folyómedre. Így még a magyarországi átlagnál is jóval több, összesen 118 kút működik a fővárosban. Ezek több mint 7 fürdőt és 5 strandot szolgálnak ki, hiszen a BGYH kezelésében lévőkön kívül még a Danubius Grand Hotel Margitsziget, a Hotel Hélia és a Veli Bej, valamint a Csepeli Strandfürdő is ezekből táplálkozik.

Legtöbbjük hasznosítás nélkül folyik a Dunába, de amelyik nem, az komoly karriert is befut nem csak itt, de az országban nagyon sok helyen: kórházakat, fürdőcsarnokokat, üvegházakat, iskolát, önkormányzati épületet, közösségi házat fűt, meleg vizet állít elő, vagy éppen az elefántok, vízilovak élőhelyét melegíti.

Az első nem fürdésre, hanem fűtésre használt termálvizeket a múlt század első felében már munkára fogták. Ilyen volt a margitszigeti Magda kút, mely a Szent István Park környékén fűtésre és használati meleg víz előállítására szolgált. A városligeti kút, ami a Széchenyi fürdőt látja el, akkoriban a Kacsó Pongrác úti lakótelep fűtését is végezte. Érdekesség, hogy már ekkortájt is a Fővárosi Állatkert vízilovainak tavát a Széchenyi fürdő vízével töltik meg, így az Állatkerti körút mindkét felén ugyan abban a vízben dagonyáznak.

A második világháború után kőolaj, földgáz után keresve fúrtak számos kutat, s bár olajat nem, de a most ismert legnagyobb fürdőket tápláló vizek legjavát ekkor tárják fel: Cserkeszőlő, Orosháza, Gyula, Sárvár, Bükfürdő, Zalakaros vagy Szentes esetében is.

A létrejött fürdők mellett további hozadéka volt a történteknek ebben az időben, hogy már nem olaj, hanem készakarva termálforrások miatt végeztek mélyfúrásokat például az Alföldön, Kisalföldön, Szolnokon. Ezeken a helyeken a '60-as években - világszinten is élenjáró módon - mezőgazdasági céllal hasznosították a kutak vízhozamát. Úgymint üvegházak, fóliasátrak, szárítók formájában, szerepet játszott az állattartásban, lakások fűtésére és meleg víz előállításra is felhasználták.

Nem is kell messze utazni az időben, hogy számottevő példákat soroljunk, hiszen a mágikus új formájába hozott Rudas fürdőben az energetikai korszerűsítés részeként megoldották az elfolyó termálvíz hasznosítását, melyet fűtésre, meleg víz előállítására használnak. Jelentősen csökkenti az üzemeltetési költséget és lényegesen hozzájárul a tisztább levegőjű Budapesthez.

Kedvenc példánk, a Budapesti Állat- és Növénykert 2012-ben tovább fejlesztette Széchenyi Fürdő vizének felhasználását fűtési rendszerének cseréjét követően.

"100 ázsiai elefántbika súlyával, azaz 500 tonna széndioxiddal csökkenti a környezet terhelését, egyúttal közpénzt takarít meg" - írták a projekt létrejöttekor. Összesen 26 épületben 80 000 köbméternyi légteret, 350 állatfaj és 500 növényfaj számára biztosít megfelelő környezetet a geotermikus energia. Köztük az új rendszer telepítésének idején még bébi korban lévő Asha elefántlány trópusi környezetének előállításáról is a termálvíz gondoskodik. A 72 fokos városligeti termálvízzel nem mellékesen magát a Széchenyi Fürdőt is fűtik.

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház a balneoterápiára alkalmazott medencékből elfolyó használt, de kémiai kezelésen át nem esett termálvíz hőjét használati meleg víz előállítására és az Intézmény fűtésére használja. Sőt, a fagymentesítés érdekében az elfolyó termálvízzel a Park utcai lépcsősort "fűtik alá".

Komoly sikereket mutat - meséli Fejér professzor - Szentes, ahol a '60-as évektől már üzemelő Árpád-Agrár Zrt. Európa legnagyobb, kizárólag termálvízzel fűtött kertészetét mondhatja magáénak, s az elmúlt évek során megújult, gigantikus üvegházakat hoztak létre, melyekben primőröket termesztenek. Az 5 kútból származó vízzel még közintézményeket fűtenek, a kihűlt, 18 fokos víz pedig a város környéki halastavakba ömlik. 2011-ben Szentes elnyerte a Biodiverzitás (biológiai sokszínűség) Fővárosa díjat, hiszen a termálvízzel tulajdonképpen csodálatos élőhelyet biztosít számos költöző madárfajnak, növénynek is.

Ahogy Kecskés Mária, a város energetikusa egy interjúban elmondta a díj elnyerésének apropóján: "..az egyik örök probléma, a geothermia használatakor jelenlévő hulladék hő felszínen történő elhelyezése, amely nemhogy nem szennyezi környezetét, - amelyet akadémiai vizsgálat is alátámaszt -, hanem olyan ökológiai környezetet hoz létre, amely valódi életteret biztosít az élővilág számára."

Ugyanígy Cserkeszőlőn - ahol az egész települést, szállodákat és panziókat is a termálvízzel fűtik - a kihűlt, medencékből származó víz egy tavat táplál, a cserkeszőlői "Fertőt" - mely régebben egy szikes-mocsaras terület volt -, majd a Körösbe ömlik.

A sort persze még folytathatnánk számtalan példával, mint Bóly, Zalaegerszeg, Orosháza, Hódmezővásárhely, ahol szintén intézmények fűtésére, ezáltal a város és a fürdők kiadásainak csökkentésére használják a termálvizet.

Konklúzióként: a cél, s ezzel a hazai fürdők fejlődésének következő lépcsőfoka nem is lehet más, mint a termálvíz többcélú felhasználása, másodlagos bevételek, például üvegházak, kertészetek, fűtési és villamos energia létrehozása - vallja Professzor dr. Fejér László.