Ezeket a betegségeket kerülhetjük el, ha gyógyvizet fogyasztunk

Mindig azt tartsuk szem előtt, hogy milyen hatást kívánunk elérni és milyen betegséget akarunk kezelni, mert nemcsak nagyobb mennyiségű folyadékot juttatunk a szervezetbe, hanem sokkal több ásványi anyagot is, mint amennyit a normális csapvíz tartalmaz. A lenti információk tájékoztató jellegűek, konkrét panasz esetén mindenképp konzultáljunk szakemberrel.

Alapvetően három osztályba sorolhatók a gyógyvizek, melyekben több mint egy gramm oldott anyag található: kloridos, hidrogén-karbonátos és szulfátos gyógyvizek. Kevesebb, de nagy hatású oldott anyagot tartalmaznak például a jód-, vas- vagy radontartalmú gyógyvizek.

A kloridos gyógyvíz konyhasót tartalmaz, mely terápiás mennyiségben kiegyensúlyozza a keringést, és fokozza az étvágyat. Segít emellett a légutak betegségei, asztma, reuma ellen, elhízás esetén, idegrendszeri betegségeknél, nőgyógyászati bőrproblémákon és vérszegénységen. 
Konyhasós ásványvizet többek közt Igalon, Zalakaroson, Kiskőrösön, Nyíregyháza-Sóstón, Hajdúszoboszlón, Pesterzsébeten, Cserkeszőlőn találunk. Ivókúrákhoz inkább csak a gyengébb, kevesebb sómennyiséget tartalmazó vizeket használják. Nyálkaoldó tulajdonságúak, fokozzák a gyomornedvtermelést, a langyos ásványvíznek görcsoldó hatása is van. Hashajtó hatása nincs, de átöblíti, átmossa a vékonybeleket, elősegíti a hurutos, gyulladásos kórokozók eltávolítását. 

A kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos (meszes-földes) vízben a kalcium részben gyulladáscsökkentő, részben antiallergiás hatása miatt kedvező lehet asztmában, csalánkiütéses állapotban. Vizeletürítést fokozó hatásuk miatt előnyösek urológiai betegségekben, vesekőképződést gátló képességük miatt szintén hasznosak lehetnek. Ezek közé tartoznak Budapest, Balatonfüred, Harkány, Kékkút, Székesfehérvár gyógyvizei, a mohai Ágnes- és a parádi Szent István forrás-gyógyvizei. Elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást, a teltségérzetet és a gyomorpanaszokkal együtt járó rossz közérzetet is.

Az alkáli hidrogén-karbonátos víz megköti a savakat, nyálkaoldó hatású, ezért főleg krónikus gyomornyálkahártya-gyulladás vagy túlzott gyomorsavtermelés, gyomorhurut esetén alkalmazzák. Ezek közé tartozik a bükkszéki Salvus-víz, valamint Balf, Fonyód, vagy a szegedi Anna-forrás gyógyvize. A savtúltermeléssel járó gyomorbetegség kezelésében, reflux esetén lehet kiváló a Salvus-kúra. Cukorbetegeknél csökkent az inzulinigény alkalikus gyógyvízfogyasztás esetén. Idült hörghurutban 2-3 dl Salvus-víz felhígítva forró tejjel vagy langyos vízzel, kisebb adagokban több alkalomra elosztva megkönnyíti a gyulladásos váladék kiürülését.

A szulfátos vizek (glaubersós-keserűsós) meggyorsítják a bélműködést. Emellett segítenek a fogyásban, mert a szulfát – a kénsav sója – serkenti az epe és a hasnyálmirigy működését, hatására a zsír könnyebben emésztődik. A máj, a gyomor és a bélrendszer betegségei szintén kezelhetők szulfátos gyógyvízzel. A glaubersós ásványvizek közül legismertebb a Mira-víz, a Hunyadi János és az Igmándi keserűvizek, a keserűsó dominál a Ferenc József keserűvízben. A glaubersós vizek átöblítik a bélcsatornát, közben leoldják a gyulladásos váladékot, kiürítik a kórokozókat, helyreáll a normális bélflóra. A keserűvizeket régóta alkalmazzák máj- és epebetegségek kezelésére. A gyógyvíz kúraszerű alkalmazásával elért rendszeres epehólyag-kiürülés, valamint fokozott epeelválasztás nem kedvez a kőképződésnek, kisebb a lehetősége, hogy bekövetkeznek az epében azok a jól ismert fizikokémiai változások, amelyek az epekőképződésért felelősek. Köszvényben, vesemedence-gyulladásban, hólyaghurutban, aranyérbántalmakban, idült székrekedés esetén 4-6 hétig tartó ivókúrákat célszerű tartani, amikor naponta 1-2 alkalommal, összesen 2-3 dl langyos ásványvizet kell fogyasztani.

Az egyszerű meleg termális vizek ivókúrákban alkalmazva görcsoldó hatásúak, ezért a gyomor és epehólyag görcsös állapotában kedvező hatásúak. Nagy mennyiségű gyógyvíz rövid idő alatt elfogyasztva kiöblíti a vesemedencét és a húgyutakat, eltávolítja a toxikus anyagcseretermékeket. Fokozza a húgysavkiválasztást is, ezért előnyös köszvény esetén is.

A szénsavas gyógyvizek étvágyjavító tulajdonságúak, felhasználhatók savhiányos vagy csökkent savtermelésű gyomor esetén a panaszok enyhítésére, megszüntetésére.

Jódos-brómos vizek közé tartozik a sóshartyáni Jodaqua, az egri Dobó-forrás vize, de jelentős a jódtartalma a pesterzsébeti gyógyvíznek is. A jódos vizeket ivókúrára csak igen kis mennyiségekben rendelik, mert erőteljesen befolyásolja a pajzsmirigy működését.

Vasas vizek közé tartozik a parádi Clarissa-forrás, a csopaki víz, a mohai Stefánia-forrás vize, melyek vashiányos vérszegénység kezelésében, roborálás esetén alkalmazható naponta 4-6 dl mennyiségben, több kis részletben elfogyasztva. Vérszegénységben, hiányos tápláltság, testi leromlás esetén, műtét utáni felerősítésre előnyösen alkalmazható 1-2 evőkanállal naponta.

Kénes gyógyvizet Harkányban, Hévízen, Parádon, Balfon, Budapesten pedig a Lukácsban és a Rudasban találunk. Ivókúra során élénkül a légzés, szaporábbá válik és mályül a lelegzetvétel. Fokozódnak a bélmozgások, ezáltal idült bélhurut esetén is kedvező hatású.

A radioaktív gyógyvizek rádiumiont és rádiumemanáció-gázt tartalmaznak. Radon van a budapesti Rudas, Gellért fürdők, valamint a hévízi tó vizében. Öt órával az elfogyasztás után teljesen kiürül a szervezetből, illetve hatástalan anyagokká bomlik. Értágító hatású, rendszeres alkalmazásával csökken a vérnyomás, enyhülnek az érelmeszesedéses végtagpanaszok. Serkenti az ivarmirigyek és a központi idegrendszerben a hipofízis mellső lebenyének működését is, de a mellékvese-működés aktivitásának növekedését is tapasztalni lehet.

Mielőtt ivókúrába kezdenénk, mindenképpen kérjük ki a kezelőorvosunk vagy kifejezetten gyógyvizekkel foglalkozó fürdőorvos tanácsát, mert az egyoldalú ásványianyag-többlet akár a testünk működését is megzavarhatja.

Hogyan fogyasszunk otthon gyógyvizet?