Vár- és fürdőtúra az ország északkeleti részén

A kisvárdai vár a mai fiatalok számára csupán egy több száz éves történelmi múlttal rendelkező, egyes rendezvényeknek helyt adó, Kisvárda egyik jelképének számító „építészeti-maradvány.” Ma a kisvárdai várszínház működik itt. 1465-ben Várdai István érsek kezdte el építtetését, a vár lakóépületeit 1565-1570 között bővítették. A viszonylagos békés éveket a 16. században felváltották a törökkel vívott mohácsi vesztes csata utáni belháborúk. Évtizedekig tartó csatározások során többször is gazdát cserélt, jelentős hadi szerepe földrajzi helyzetéből eredt, mivel falai a királyi Magyarország és a török árnyékában függetlenné váló Erdélyi fejedelemség közötti ütközőzónában emelkedtek. A kuruc szabadságharc idején ide menekültek a szabolcsi nemesek, illetve ez volt a Rákóczi utánpótlási központ. A vár maradványait a 19. században parkkal vették körül, ahol különböző szabadtéri ünnepségeket tartottak. A felújítás keretén belül kialakítanak egy belső színpadot és nézőteret 350 fő számára, kiépítenek egy külső mobil nagyszínpadot és lelátót, valamint elvégzik az általános környezetrendezési feladatokat.

A városban találjuk az újjáépített Aquacinema-t, melyet nem csak nyáron használhatunk, hanem beltéri termál és kültéri termálmedencében, pezsgő medencében és gyerekmedencében is lazíthatunk. Ha pedig maradnánk éjszakára, itt találjuk a legjobb szálláslehetőségeket.

A Nyírség vidékének kisebb-nagyobb vízfolyásokkal borított részén, Vaja városban találjuk a Vajai várkastélyt, mely a középkortól a Vay család birtoka volt. A téglalap alapú, vastag falú épületet csak a 17. század elején létesítették a kor reneszánsz stílusában. A várkastély szerencsésen túlélte II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharcát, és mivel nem számították a lerombolásra ítélt magyar várak közé, nem robbantották fel a császári hadmérnökök sem. A 21. század elején végzett nagyszabású helyreállítási munkálatok óta ismét régi fényében pompázik a vajai reneszánsz várkastély. A kastélynak nemcsak a belső terei különlegesek, a körülötte lévő több mint 7 hektáros parkot 1977-ben természetvédelmi területnek nyilvánították és számos ritka növényt találhatunk meg benne. A településhez a legközelebb a Mátészalka Városi Uszodát találjuk, ha csobbanni szeretnénk, ahol az úszómedencéken kívül jakuzzit és élményelemekkel teli termálmedencét is találunk. Ha bebarangolnánk még a vajai környéket, itt találunk szállást.

A 15. század folyamán a környék legnagyobb birtokosa, az Artándy család tizenegy faluból álló uradalma központjában, a vámszedőhelynek számító Kerekiben építette föl várkastélyát, amelyet először 1524-ben említ oklevél. Egy 1688-ban kelt összeírás Kereki teljesen szétdúlt váráról, mint a Zólyomi család valamikori birtokáról emlékezik meg, amelyet egy időre Thököly Imre foglalt el. 1870-ben romantikus-neobarokk átépítéssel nyeri el mai formáját. Az egykori kastély ma múzeumként és könyvtárként működik. A határ menti településhez legközelebb a berettyóújfalui Bihar Termálligetet találjuk, ahol gyógy- és úszómedencékben fürdőzhetünk a hidegebb időszakban, nyáron pedig strand is vár minket. Nagykereki közelében itt találunk szállásokat, ha maradnánk még pár napra és kirándulnánk a környéken.

Magyarország kétségkívül legismertebb vára Egerben magasodik a hangulatos város fölé. Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett, amelynek kevesebb, mint 2100 védője 1552-ben Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt  visszaverte egy hatalmas török sereg támadását. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó Istvánról elnevezett vármúzeum működik. Itt bebarangolhatjuk az egri kazamatákat, megismerkedhetünk a korabeli ruhákkal és fegyverekkel, valamint a börtönkiállítással is. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekeznek feleleveníteni. A várfal egy részét is bejárhatjuk, és ha jól időzítjük a látogatásunkat, akkor ott lehetünk, amikor pontban 15:52-kor (tizenöt óra ötvenkettő perckor) elsütik az ágyúkat. Semmiképp ne hagyjuk ki a vár északnyugati részén álló püspöki palotát, a főesperes gótikus tárházát és a Képtárat.

Egerben 2 fürdőben is ejtőzhetünk, az egyik az Egri Termálfürdő, ahol termál-, gyógy-, és úszómedencékben úszkálhatunk. Ha műemléki környezetre vágyunk, az igazán különleges Török Fürdőt válasszuk. Fedezzük fel egy hétvégén Eger nevezetességeit, a legszuperebb szállásokért ide kattintsunk.

A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 m magas Várhegy tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. A honfoglalást követően jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárások találtak valószínű bizonyítékot. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet. 1561-ben Sirok is beépülhetett a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb elővára, Cserépvár és Szarvaskővár mellett. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők a siroki várat is megrongálták, ettől kezdve pusztulni kezdett. 2012 óta a zárhatóvá vált várat csak belépőjeggyel lehet látogatni. Látványos kiállítás mutatja be a középkori várudvar nyüzsgő életét, hiteles módon kerültek bemutatásra a várakban nélkülözhetetlen tevékenységek. A mesterség-bemutatókon való részvételen kívül korabeli öltözékek felpróbálására is lehetőség adódik. A felvonóhíd működését naponta kétszer látványos ceremónia keretében mutatják be. A vár körüli sétaúton táblák mutatják be a táj sajátosságait. Sötétedés után a völgy felől díszvilágításban pompázik a vár. Októberben a Siroki Várnapon izgalmas és látványos csatákat tekinthetünk meg, és erőember-versenyt is végigizgulhatunk.

A vártól 10 percnyire fekszik Bükkszék, melynek Fürdőházában hazánk egyik leghíresebb gyógyvízéből ihatunk, a Salvus gyógyvízből, valamint az inhalatóriumot is kipróbálhatjuk. Maradjunk még pár napra, Siroki szállásokat itt, Bükkszéki szállásokat itt találunk.

A Mátra vidék egyik kimagasló látványossága a kisnánai várrom, a magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke. Valószínűleg a 11-12. században építhették, és miután a törökök elfoglalták, már nem állították helyre. A környékbeli lakosság építőanyagként használta, 2010-ben esett át némi felújításon. Ennek során megerősítették a falakat, az Öreg-toronyban kiállítótermeket hoztak létre, a tetején egyedülálló panorámával, toronyterasz létesült. Fél órányi autóútra találjuk az ország egyik legkülönlegesebb fürdőjét, a Demjéni Termál Völgyet, ahol barlang-, élmény-, és gyógyfürdő is biztosítja a felüdülést. Élvezzük ki a fürdő szolgáltatásait több napig, és szálljunk meg Demjénben.

 Kisnánai vár – Kép forrása

Nyitókép : Egri vár – Kép forrása